76, Ozirisz 21
Ozirisz a lexikonban (katt). Az Ozirisz szó az eredeti nevének görögösített alakja. Több kísérlet történt neve eredeti kiejtésének rekonstruálására és jelentésének megfejtésére.
Napúr,
Trón(ja ura)+ béke ura. Többféleképp tudom értelmezni, de világosan magyar nyelven érthető, szinte mindegyik olvasatom rokonértelmű szó:
Ha a szemet napszimbólumként olvasom, a trón napura = Napkirály.
Ha a szemet dupla úrjelnek olvasom, többesszámot jelent, a trónon királyok ülnek: Király Urak Ura.
Ha a trónt széknek olvasom: Szék+úr.
Ha a trónt us, ős jelnek olvasom: Ős+úr.
Idézet a lexikonból: "...az elhunytak könyörületes bírája, az alvilág életet adó ura is, tőle ered a termőföld termékenysége, és ő tanította meg a földművelésre az emberiséget. A halál utáni élettel való kapcsolata miatt összefüggésbe hozták a természet körforgásával is, különösen a növényzet évenkénti megújulásával és a Nílus áradásával, ezáltal az áradás kezdetét jelző Szíriusz csillaggal és az Orion csillagképpel is...Nevezték „az élők urának” is, mivel a túlvilágra jutott elhunytakat élőknek is hívták,... „a szeretet urának”...„örökké jóságosnak és fiatalnak”... „a csend urának” is.
Az elhunyt uralkodókat Ozirisszel azonosították – úgy tartották, ahogy Ozirisz feltámadott a halálból, úgy nyerik el ők is az örök életet.
(Mintha a kereszténység tanítását olvasnánk...de tudjuk, ebben hittek az ősi magyarok Jézus születése előtt sok ezer évvel. Ezer évvel Jézus után Szent Istvánt Apostoli királynak nevezték, Róma püspökét csak apostol-utódnak, Péter utódjának.)
Ozirisz másik honlapon (katt).
147,Ozirisz és A-mén katt a címre. A magyar-hun testvériség kialakulása Egyiptomban a II. dinasztia alatt ment végbe, melynek eredményeként a hun elem teljes jogegyenlőséget nyert és a Deltában visszavette politikai vezető szerepét. A legjellemzőbb újdonság mind a két helyen az volt, hogy a politikai katonai egyesítés idejének hőseit, északon Ősurat (Osirist), délen Ménest, istenekké nyilvánították s egyre nagyobb bensőséggel kezdték tisztelni. A személyük köré fonódó történeti eseményeket átfogalmazták és azokat is a vallás szerves részévé tették. Így a vallás keretében kétféle történeti tudat, kétféle hagyomány őrződött meg hunoknál és magyaroknál.
Ő lett a kézikönyvekben található ábécés átírás szerint:
MAKERU: Magyar
OSIRIS ANI MAKERU: Ősúr hun-magyar,
RA OSIRIS: Úr Ősúr,
UNNU-F-RIU: Hon főura,
UNNO-PH-R-IS: =Hon Főúr Ős,
SEKER: Székúr,
UN-NEF-ER: Hon Napúr,
USER: ~Ősúr,
ASAR: -Az Úr-,
TEM: --Szem-
HAPI RA: -Habi Úr- azaz a Nílus ura,
TAHERSTANEF =Társult a nappal, stb.
Most olvassuk a hieroglifáit:
Ős úr (értelemhatározó az ülő úr jel, hogy róla van szó, nem istenről).
Az első jel trón ábrázolás: trón ura.
Alatta nép jelentésű edény, majd csúszómászó f és a fordított pohár T/D. Vízszintes jel a hon, haza jele.
Ősúr, a nép feje a honában.
Képírás: Napúr. Kobra a korona elején: ureus = ősúr.
Úr korong a koronában, alatta a kusok szimbóluma a kos jele.= Kusok ura. (Északon is volt Kusföld, a bibliai Goshen = Kos helye.)
Füle alakja úrbot = Árpád ez összecseng a vízözön utáni Árpádok haza szervező és benépesítő tevékenységével. A nemes kendő a korona alól a vállára lóg. Összeolvasva: ÁRPÁD NEMZETE.
1 szem+ 2 orr +3 szakáll, régiesen kapes összeolvasva: SZEMÚR KÉPE EZ. Vagyis Isten képe, helyettese, tehát nem isten.
Nem a honvisszafoglaló Árpádra kell gondolnunk, aki Atilla királyunk leszármazottja volt, hanem a vízözön utáni Árpádra, akinek nemzetsége betelepítette emberanyagával a Termékeny Félhold területét, és megszervezte az újrakezdést.
Erről bővebben olvashatnak:
158, Az őshaza északi felének benépesítése a Régi Keleten 1, Az őshaza néptörténete
159, Árpád neve a Régi Keleten
160, Árpád jelentősége a Vízözön után
Részlet a cikkből:
Ez a szervező nép a Kaukázus vidéki Árpádok magyar népe volt. Igaznak bizonyult eszerint az a régi feljegyzés, amely szerint a:
Piros betűk: női alak olvasata:NU-KETE-KET
Zöld betűk: URBOT NEMSETE, USUK KETE
Kék betűk: HAS-A-BA MENT.
Összeolvasva a képírást:
A nyugatikat Árpád nemzette; ősük két hazába ment.
"...van ott egy Oltu és egy Maku helynév is, amely az európai Magyarország Olt és Makó régies alakjával megegyezik."
162, Az őshazánk déli felének benépesítése a Régi Keleten
Részlet a ckkből:
"... magyar helynevek: MÁT-AR (=Mátra),
MED-ER(=Megyer),
SAM-RE (Szemúr),
AK-SUM (Égszem),
SEMI-EN (Szemhon, Semjén),
SEM-ADA (Szematya),
DE-RA (=Derű),
NÁD-ER (Nagyúr, Nádor),
DAB-RA (=Debrő),
MEN-AR(=Ménúr),
MED-ER(=Megyer),
KAP-SO-UAR(=Kapos-vár),
TURDA(=Torda),
BUNDÁS(=Bundás), ABU-ZABÁD,
TAMB-URA(=Tambura), ABA-URUK(=Aba-úr),
SAATA(=Sáta), LOKA(=Laka), JOKAU(=Jókai).
164, A magyarok északra vonultak
Részlet a cikkből: " A kivándorlókat nappapok vezették új hazájukba (Neubert Otto: The valley of the kings. London, 1957. 287.old.), ahol azok megérkezésükkor öt várost alapítottak.
Az első és legrégibb városuk ERI-DU, az akkor még mélyen a szárazföldbe benyúló Perzsa-öböl partján állott.
Nevében tó partján lévő földrajzi fekvése tükröződik: -Uri Tó.
Második alapításuk a közvetlen közelben lévő UR: -Úr város volt, amelynek romjait ma is Mughernek(=Magyarnak) nevezik.
A hátralévő három város: A-SM-AR,(= A+szem+úr)
SAM-ARRA (= Szem+ura)
és MADHAR-AYA (= Magyar+helye)
alapítói is a napisten tisztelői voltak, tekintve, hogy azok nevében is Szemúrra illetve Magúrra történik utalás.
Más történetírók URUK, LAGAS és LARSZAMot említik. Uruk a Bibliában Erek, a német kutatók szóhasználatában Warka. Annyit tudunk róla, hogy ötszáz éven keresztül az újonnan érkezők vallási és kulturális központja maradt. Nevében kétségtelenül az URUK = Úri Kő, azaz úri otthon, árja föld nyert megörökítést.
Lagas nevében a Kr. e. évezredekből dokumentálható Lak szavunkat látjuk, összekapcsolva Ház szavunk régies alakjával, Lagas =Lakó Ház-, Lakás értelemben.
Larszam(=Látó+szem) nevében ismét a napisten Szem nevét látjuk.
A beérkezettek röviddel utóbb további gyarmatokat létesítettek. Ezek között a legnevezetesebbek voltak: S-URU-PPAK, ahol a legrégibb mezopotámiai íróiskola működött, ez volt Surupak=aS-iRó-Pap =Az Író Papok- városa.
NIPPUR vagy NAPúR pedig egész Dél-Mezopotámiában a napvallás központja lett.
A gyarmatot összefoglaló néven a napisten SUM-ER: Szemúr országának nevezték, de hívták ARI-KInek: Úri Kőnek azaz árja országnak és KI ENGIRAnak, azaz -Hungáriának is...."
A népet így írják: KANGAR = HUNGÁR!
165, A magyar telepesek Afrikából hajókon érkeztek Mezőföldre (Mezopot-amia)
(A fent kattintással elérhető honlapon, több mint 250 alcímben a menüben bizonyítékokat, rovásírás leleteket találnak, magyar olvasatukkal a világ magyarok lakta tájairól.)
2012-06-11. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és wikipédia képei.
Rovás ajánló:
29,A nagyszentmiklósi kincsek 4. Az aranytálca bal képének betűi
30,A nagyszentmiklósi kincsek 5. Arany tálca olvasatának rövid összegzése